A jogi személy olyan entitás vagy szervezet, ami önálló hatáskörrel és jogosultsággal rendelkezik a jogrendszeren belül. Általában valamilyen vállalatról vagy alapítványról van szó, amelyik képes jogi cselekményeket végrehajtani, szerződéseket kötni, tulajdonolni vagy akár pereskedni. Saját névvel, székhellyel és vagyonnal rendelkezik. A jogok nemcsak adott személyekre vonatkoznak, hanem a teljes szervezetre.
A jogi személy fogalma kontrasztban áll a természetes személy definíciójával, ahol a jogok az adott alanyra, természetes magánszemélyre vonatkoznak. Önállóan cselekedhetnek, nagyobb súlyú kötelezettségekkel rendelkeznek. Jogképessége van, lehetőségei és korlátai a mindenkori törvények, és jogi személy típusonként (pl. alapítvány, Rt., Kft. stb) szerint változhatnak. Olyan jogi konstrukció, ahol a cselekedetek nem az egyéni képviselőkre, hanem a jogi személyre irányulnak. A jogi személy saját vagyonával jogosult gazdálkodni és általánosan saját vagyonával felel tartozásaiért.
Létrejöhetnek magánjogi személyként, például vállalat, alapítvány, vagy szövetkezet formájában, de közjogi értelemben is, állami, önkormányzati szinten. A fő különbség az, hogy a magánjogi személyek magánjogi ügyletek révén jönnek létre, a közjogi személyek pedig közfunkció ellátása során szerveződnek. Utóbbi esetben előfordulhat, hogy nem a profit és a nyereség a cél, hanem valamilyen társadalmi küldetés, tehát nonprofit jelleggel működik.
Nyilvántartásba vételének előírásai a különböző típusú szervezetek esetében eltérőek. Gazdasági társaságok (pl. Kft., Bt., Rt.) esetén a cégbíróság felel a nyilvántartásba vételért, míg politikai pártok, egyesületek és alapítványok esetében a szervezet székhelye szerinti megyei bíróság végzi el ezt a feladatot.
A jogi személyek szerepe és jelentősége a pénzügyi világban kiemelkedő, hiszen sok vállalat és intézmény ebben a formában működik. Ezáltal képesek pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani, befektetéseket kezelni, szerződéseket kötni.