A lakáspiaci tranzakciók nagy részénél előbb-utóbb ügyvéd is bekapcsolódik a folyamatba. De mikor van rá valóban szükség, és kinek kell fizetnie? Utánajártunk a részleteknek!
Egy ingatlan megvásárlása sokszor évtizedekre szóló, felelősségteljes döntés – ráadásul számos jogszabályi előírásnak is meg kell felelni a szerződést és a tulajdonosváltási folyamatot tekintve. Arról azonban sokféle – olykor téves – információ kering, hogy valójában mikor és kinek kell ügyvédhez fordulnia.
Az egyszerűbb eset, ha a lakást csak kiadni vagy bérelni szeretnénk. Itt nem feltétlenül szükséges az ügyvéd közreműködése, a felek egymás között megállapodhatnak. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy az internetről letölthető „mintaszerződések” egy része hiányos, elavult jogszabályokra hivatkozik – például a régi Polgári Törvénykönyvre, vagy éppen az egyik fél számára kifejezetten hátrányos rendelkezésekkel van tele. Ne bízzon meg feltétlenül az első szembe jövő dokumentumban.
Napjainkban a lakásbérleti jog egyes területeinek szabályozatlansága miatt mégis egyre többen kérik az szerződés ügyvéd általi megszerkesztését, illetve fordulnak közjegyzőhöz. Utóbbinak elsősorban akkor látja hasznát a bérbeadó, ha a bérlő esetleg nem fizet – a tartozás behajtása és a lakás kiürítése ebben az esetben lényegesen gyorsabb.
Adásvétel esetén mindenképpen szükséges az ügyvéd, akit általában a vevő hoz. Ez nem kötelező, de célszerű. A napi gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az eladó is jogi képviselőt bíz meg – ezt vevőként ne vegye bizalmatlanságnak, nem mindegy, milyen mondatok szerepelnek a szerződésben. Amikor egy könnyen kezelhető kalkulátorral számolgatja lakáshitelének paramétereit, vagy már a hiteligénylést indítja, kérje el a banktól azt a tájékoztatót, melyben leírják, hogy a sikeres hitelfelvételhez milyen tartalmú adásvételi-szerződést várnak el.
A jogi képviselőt már akkor érdemes bevonni a folyamatba, amikor a megvásárlandó lakások listája már csak 2-3 ingatlant tartalmaz. Az ingatlanok tulajdoni lapjai alapján az Ön ügyvédje segíthet a végső döntésben.
A lakások megnézésére nem kell magával vinnie a jogászt, ám bármiféle pénzmozgás már az ő közreműködésével történjen. Általában a vevő azzal jelzi komolyságát, hogy – a mai gyakorlatban jellemzően – a vételár 10%-át „leteszi az asztalra”. De milyen címen is? Foglaló? Vételárelőleg? Első vételárrészlet? Nem mindegy, ezért kérje már ennél a résznél a szakértő segítségét.
Az ügyvédek munkadíja változó, a legtöbb esetben munkájukért – a tranzakció bonyolultságától és a vételártól függően – a kialkudott vételár 0.5-1%-át kérik el, természetesen lehetnek egyéni eltérések. Az, hogy kit válasszon, ízlés kérdése – ha van személyes ismerőse, érdemes lehet rábízni, általánosságban arra figyeljen, hogy a jogi szakembert Ön, szabadon válassza meg, és az Ön érdekeit képviselje.