Aranystandard

Az aranystandard (gold standard) a pénznemek iránti bizalom, az inflációs nyomás minimalizálása és a stabil nemzetközi kereskedelem létrehozásának érdekében jött létre. Egy olyan pénzügyi rendszerről van szó, amelyben az országok fizetőeszközeiket aranyra váltják, és az aranykészletüket tartalékként használják.

Az aranystandard tehát egy nemzetközi monetáris, vagyis pénz- és valutarendszer, ahol az ország valutájának értéke törvényileg meghatározott módon egyezik meg az arany rögzített mennyiségével.

Működése egyszerű: az országok aranyat vásárolnak, majd ezt az aranyat tartalékként használják a saját fizetőeszközük mögött. Az aranykészlet nagysága határozza meg, hogy mennyit ér az adott ország pénze, és a gazdasági helyzetét is befolyásolhatja.

Az arany hosszú ideig fontos szerepet játszott a nemzetközi kereskedelemben és a pénzügyi rendszerekben. Története egészen az ókorig nyúlik vissza, amikor az aranyat és az ezüstöt már használták a pénz készítéséhez. De maga az aranystandard elképzelése rendszerszinten csak jóval később, a 19. században jelent meg. Elsőként az Egyesült Királyságban (1819), majd az Amerikai Egyesült Államokban (1834) vezették be. Ez azonban nem mindig működött olyan gördülékenyen, hogy az esetek többségében felmondták (pl. világháború, polgárháború, gazdasági válság esetén).

Később, a második világháborút követően létrejött a Bretton Woods-i rendszer, ami a dollár aranyra válthatóságát garantálta erős tőkekontroll mellett. Ez az elképzelés 1959-től 1973-ig tartott. A globális tőke azonban továbbra is áramlott New Yorkba a világ minden részéről, mivel a nemzetközi kereskedelem nélkülözhetetlen eleme volt a dollár.

Napjainkban az aranystandard már nem játszik olyan fontos szerepet a nemzetközi pénzügyi rendszerekben, mint régen. A modern pénzügyi rendszerek általában a különböző devizákat használják, és az aranyat csak korlátozottan használják tartalék fedezetként. Az arany azonban még mindig népszerű befektetési lehetőség, és sokan tartják a pénzük egy részét aranyban, mint tartalékot vagy fedezetet a gazdasági változásokkal szembeni biztonságosabb pozícióként.